Hogyan kezeljük az algákat a tóban. Hosszú fonalas alga vagy zöld víz?

Mindenki, akinek van kerti tava, már találkozott vagy találkozik a fonalas algák problémájával. De milyen algafajták is vannak valójában a tavakban, és hogyan érhetjük el, hogy a tóban való előfordulásuk esztétikailag elfogadható legyen? Cikkünkben kizárólag a Cseh-medence éghajlati viszonyai között előforduló algákra összpontosítunk, és tanácsot adunk, mit tehet, hogy a tavában a lehető legkevesebb alga legyen.

Az algák típusai a tóban

A tóban kétféle alga fordul elő:

• fonalas hosszú alga (többsejtű telepes forma)
• zöld víz (egysejtű alga)

Néha az emberek összekeverik, és a zöld vizet a tóban a cianobaktériumok (kékalgák) jelenlétének tulajdonítják. A cianobaktériumok azonban sokkal közelebb állnak a baktériumokhoz, mint az olyan egyszerű növényekhez, mint az algák.

Hogyan lehet megkülönböztetni az egysejtű zöld algát a cianobaktériumoktól?

A cianobaktériumok előfordulása a tóban nem gyakori. Létezik egy egyszerű teszt, amely megmutatja, hogy zöld vízről, tehát egysejtű algáról van-e szó, vagy éppen cianobaktériumokról.

Az eljárás egyszerű:

• merítsen zöld vizet a tóból egy átlátszó műanyag palackba, és hagyja kb. 30 percig állni
• ha a felszínen világoszöld réteg képződik, alatta pedig tiszta víz marad, akkor cianobaktériumról van szó
• ha viszont a víz az egész térfogatában zölden zavaros marad, akkor egysejtű algáról van szó

Hogyan lehet kerti tavat algák nélkül tartani?

Az algák nagyon régi élőlények, pontosabban egyszerű növények, amelyek megtalálhatók a vízben, a levegőben és a szárazföldön is. Még az Antarktisz jegén is előfordulnak. Az algák taxonómiáját és előfordulásukra ható tényezőket most erősen leegyszerűsítjük, kizárólag a kerti tavak esetére. Reméljük, minden algológus és fükológus elnéző lesz, mert a mi célunkhoz ez bőven elegendő.

Magyarországon (és a közép-európai körülmények között) a következő algatörzsekkel találkozhatunk a tavakban:

• Chlorophyta
• Chlorophyceae
• Xanthophyceae
• Chrysophyceae
• Cryptophyta – egyes képviselőik fonalas algákat alkotnak, mások egysejtű algákat, azaz „zöld vizet”.

Zöld víz a kerti tóban

Minden tó­tulajdonos tiszta vizet szeretne. Jó lenne, ha kétméteres mélységben is látszana az érmecske, amit a vízbe dobtunk. A zöld szín elfogadható mindenhol, csak éppen a tóban nem.

A zöld vizet a tóban a fitoplankton okozza. Többnyire egysejtű kokális, kapszulás vagy monadoid algákról van szó, amelyek egész évben jelen vannak a tóban. Előfordul, hogy a tó tél után gyönyörűen tiszta, de tavasszal a víz bezöldül. Ez azért van, mert az algáknak ekkor nincs nagy konkurenciájuk, és a jégen átjutó fényt fotoszintézishez és gyors növekedéshez tudják felhasználni.

Ha időben beindítjuk a szűrést, amely megfelelően van méretezve a vízmennyiséghez és a halállományhoz, néhány nap alatt javul a víz átlátszósága, és indítóbaktériumok használatával felgyorsítható a szűrőrendszer beállása. Ha azonban a szűrés nem képes kiszűrni a zöld vizet (az ilyen szűrőtípusok sajnos ritkák), akkor UV-lámpát használnak. Az UVC-sugárzás képes elpusztítani az algák élő sejtjeit, de sajnos a zooplanktont és a tóban hasznos baktériumokat is.

Az algaspórákat az UV-lámpa sajnos nem pusztítja el. Alternatív megoldás az UVC-lámpa hiányában a talajszűrés (különböző frakciójú kavics- és kőrétegek, amelyeken keresztül a víz átszivárog vagy feltör). Ez a típusú szűrésnek is lehetnek hiányosságai. A zöld víz gyors eltávolítására azonban használhatók megfelelő minőségű készítmények, amelyekkel a víz tisztítása rendkívül gyorsan megvalósítható.

Hosszú fonalas alga a tóban

A második algatípus a kerti tavakban a fonalas, más néven hosszú alga. A hosszú fonalas algát leggyakrabban hosszú zöld szálak (trichális telep) alkotják. Ezek a szálak akkor jelennek meg a tóban, amikor sikerül megszabadulni a zöld víztől. A fonalas algának átlátszó vízre van szüksége a növekedéshez, mivel a tóvíz felszíne alatt minden felületen képes megtelepedni.

Sajnos télen, a jég alatt is növekszik. Ennek oka a fény spektruma, amely átjut a jégrétegen. Az utóbbi időben főként az enyhe telek miatt fordul elő, amikor csak néhány fagyos nap van. A fonalas algának elég ez a pár óra, amikor a tó jeges takarója megolvad, és máris óriási növekedés indul. Ezzel a tavaszi fonalas alga-katasztrófával egyre több tótulajdonos találkozik, és valószínűleg a következő években sem lesz ez másképp.

A fonalas algát semmilyen szűrési technológiával nem lehet eltávolítani. Ha azonban a vízben csökkentjük a tápanyagok mennyiségét (például tóba juttatott baktériumokkal), megváltozik az algák rendszertani összetétele (fajösszetétele). Ez azt jelenti, hogy a tó olyan algákkal fog benőni, amelyek jobban tűrik az alacsonyabb tápanyagszintet, például legfeljebb 5 cm hosszú szálakkal. Ez néhány tótulajdonos számára esztétikailag elfogadható lehet.

Sajnos ez nem mindig van így, és előfordulhat, hogy a kemény, hosszú fonalas algákat nyálkás algatelepek váltják fel. Ezek a telepek éjszaka a tó fenekén pihennek, de amint kisüt a nap, a fotoszintézisnek köszönhetően a felszínre emelkednek.

Hogyan távolítsuk el a fonalas algát a tóból?

Ha meg akarjuk szabadítani a tavat a fonalas algától, és be akarjuk állítani azokat a feltételeket, hogy az alga ne jelenjen meg újra, akkor nem kerülhetjük meg a minőségi és hatékony fonalas alga elleni készítményeket. A Csehországra jellemző éghajlati körülmények nem teszik lehetővé, hogy természetes dísztavak algák nélkül legyenek, mint például Ausztriában vagy Németországban, az Alpok előterében, ahol alacsonyabb az átlaghőmérséklet és kisebb a légköri ülepedés (tápanyag- és porhullás a levegőből).

Már írtunk egy cikket arról, miért nem lehet a tó természetes módon algamentes, és megmagyaráztuk, mennyire hatékonyak vagy hatástalanok a növények és a baktériumok az algák előfordulására a kerti tavakban. Az algák a vízi ökoszisztéma szerves részei és a Föld életéhez nélkülözhetetlenek – több oxigént termelnek, mint a bolygó összes fája –, de néha igencsak próbára teszik a tótulajdonosokat.

Bevált megoldás a fonalas alga elleni küzdelemben:

1. Távolítsuk el az algát a lehető legnagyobb mértékben mechanikusan (hálóval, gereblyével), majd tisztítsuk ki Attack Pond készítménnyel.
2. Másnap alkalmazzunk Kata Pond-ot vagy Super Pond-ot, attól függően, milyen típusú tóról van szó.
3. Egy hét múlva adjunk hozzá Bacter Pond baktériumokat. Ezek segítenek lebontani az elhalt algát, megkötik a tápanyagokat, és elszaporodva biofilmet hoznak létre a tóban, amely lebontja a felesleges tápanyagokat, így megtisztítva a vizet a szennyeződésektől.